Előfordulása
Európa legnyugatibb pontjától Japánig, és Észak-Amerikában előforduló faj. Hazánk legelterjedtebb, közönséges ragadozója. Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, és ma már nagyvárosainkban is egyre több helyen állandó, szaporodó állományokat alkot.
Megjelenése
A hímek testhossza 65-90 cm, testtömegük 5-10 kg. A nőstények valamivel kisebbek, testhosszuk 60-75 cm, testtömegük 4-8 kg. Bundája általában rozsdavörös, de a pofa alsó része, a torok, a mellkas, a has és a farok hegye fehér. A mellső lábak elülső része és a fülek külső része fekete. Számtalan színváltozata lehetséges, a leggyakoribb az aranyszínű, ritkábban előforduló színváltozat a szenes róka, amely sötét barnásvörös, a hasa, az álla, a torka és a farka hegye szürke vagy majdnem fekete. A keresztes róka gerince mentén és a vállánál keresztben egy-egy sötétebb színű csík húzódik.
Életmód
A vörös róka a párzási és az utódgondozási időszakot leszámítva egyedül él. Elsősorban alkonyatkor és éjjel aktív, de olykor nappal, télen akár még késő délelőtt is megfigyelhetjük zsákmányszerző portyáján. Ürülékét gyakran helyezi magasabb helyekre, pl. kövekre, fatuskókra vagy vakondtúrásra. Szép időben gyakran kifekszik a napra, egyébként elrejtőzik a facsemeték alatt vagy egy fiatal erdő sűrűjében, bozótosban vagy a mező bokrai között. A párzás és az utódgondozás idejére gyakran használja kotorékát.
Táplálkozás
Tápláléka főleg apró rágcsálókból áll, de eszik rovart, férget, halat, ősszel sok gyümölcsöt. Elfogyasztja a dögöt is. Fácánt, foglyot, nyulat is zsákmányol. Lakott területeken megdézsmálja a házibaromfi-állományt, de a szeméttelepeket is szívesen felkeresi.
Szaporodás
A párzásai időszak (koslatás) januárban éri el tetőpontját. A szuka csak két-három napig tüzel, a párzás általában a szabadban, ritkábban a kotorékban zajlik. A kölykök csukott szemmel, szőrösen jönnek a világra. Anyjuk 2-3 hétig szoptatja őket, majd előemészti nekik a táplálékot, amíg nagyobb falatokat is el tudnak fogyasztani egyedül. A kölykök hamar ivarérettek lesznek, akár már a születésüket követő párzásban is részt vehetnek.
Nyoma
Mancslenyomata hosszában ovális, egy talp és négy karmos lábujjlenyomattal, mely kb. 5 cm hosszú és 4-4,5 cm széles. A külső lábujjak hegye a középső lábujjak aljáig ér, vagy még addig sem, míg a kutyánál meghaladja azokat.
Tévhit / Érdekesség
A rókák igen titokzatos állatok, nagyon intelligensek és sokban hasonlítanak házi kedvenceinkre, a macskára és a kutyára. A macskákhoz hasonlóan fontos náluk a testápolás, a bundájuk tisztán tartása. A kutyákhoz hasonlóan szagmemóriájuk, asszociációs képességük kiváló, félénkek, de nagyon kíváncsiak. Hiperaktívak, amikor nem pihennek folyamatosan mozgásban vannak, vagy élénken figyelik környezetüket. Tanulékonyak, ám figyelmüket csak rövid ideig lehet lekötni.
Hazánk legismertebb ragadozója, gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk vele, erdőn, mezőn, szántóföldön, sőt még a lakóhelyünkre is ellátogat.
Testét szőr borítja. Bundája általában rozsdavörös, de a pofa alsó része, a mellkas, a has és a farok vége fehér színű.
A kisrókák március –április közepén születnek, kotorékban. A kotorékot a róka mellső lábával kaparja ki, de szívesen foglal el régi róka- vagy borz kotorékot is. A kölykök csukott szemmel jönnek a világra. Anyjuk 2-3 hétig szoptatja őket, majd fokozatosan szoknak rá a szilárd táplálékra. Szeptemberre válnak teljesen önállóvá.
A vörös róka ragadozó állat, aki elsősorban alkonyatkor és éjjel aktív. Rendkívül jó a látása, a szaglása és a hallása, farkának segítségével könnyen tud egyensúlyozni. Nappal, ha szép az idő gyakran kifekszik a napra, egyébként elrejtőzik a bozótosban vagy az erdő sűrűjében.
Tápláléka főként apró rágcsálókból áll, de eszik rovart, férget, halat, gyümölcsöt. Szereti a fácánt, foglyot, nyulat és a baromfiudvar lakóit.
Tudományos név: Vulpes vulpes (Linnaeus, 1758)
Rendszertani besorolás
- Rend: Ragadozók (Carnivora)
- Család: Kutyafélék (Canidae)
- Nem: Róka (Vulpes)
Nemzetközi védettség
Nem védett.
Előfordulása
Európa legnyugatibb pontjától Japánig, és Észak-Amerikában előforduló holarktikus elterjedésű faj. Hazánk legelterjedtebb, közönséges ragadozója. Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, és ma már nagyvárosainkban is egyre több helyen állandó, szaporodó állományokat alkot. A hazai állomány becsült létszáma 63,282 példány. A 2019/2020. vadászati évben nőtt a vörös róka lelövésének és csapdázásának mértéke (91,285 pld.).
Küllemi bélyegek
A hímek testhossza 65-90 cm, testtömegük 5-10 kg. A nőstények valamivel kisebbek, testhosszuk 60-75 cm, testtömegük 4-8 kg. Bundája általában rozsdavörös, de a pofa alsó része, a torok, a mellkas, a has és a farok hegye fehér. A mellső lábak elülső része és a fülek külső része fekete. Számtalan színváltozata lehetséges, a leggyakoribb az aranyszínű, ritkábban előforduló színváltozat a szenes róka, amely sötét barnásvörös, a hasa, az álla, a torka és a farka hegye szürke vagy majdnem fekete. A keresztes róka gerince mentén és a vállánál keresztben egy-egy sötétebb színű csík húzódik.
Életmód
A vörös róka a párzási és az utódgondozási időszakot leszámítva egyedül él. Elsősorban alkonyatkor és éjjel aktív, de olykor nappal, télen akár még késő délelőtt is megfigyelhetjük zsákmányszerző portyáján. Ürülékét gyakran helyezi magasabb helyekre, pl. kövekre, fatuskókra vagy vakondtúrásra. Szép időben gyakran kifekszik a napra, egyébként elrejtőzik a facsemeték alatt vagy egy fiatal erdő sűrűjében, bozótosban vagy a mező bokrai között. A párzás és az utódgondozás idejére gyakran használja kotorékát.
Táplálkozás
Tápláléka főleg apró rágcsálókból áll, de eszik rovart, férget, halat, ősszel sok gyümölcsöt. Elfogyasztja a dögöt is. Fácánt, foglyot, nyulat is zsákmányol. Lakott területeken megdézsmálja a házibaromfi-állományt, de a szeméttelepeket is szívesen felkeresi.
Szaporodás
A párzásai időszak (koslatás) januárban éri el tetőpontját. Egyes kanok monogámok, mások pedig poligám viselkedést mutatnak. A szuka csak két-három napig tüzel, a párzás általában a szabadban, ritkábban a kotorékban zajlik. A kölykök csukott szemmel, szőrösen jönnek a világra. Anyjuk 2-3 hétig szoptatja őket, majd előemészti nekik a táplálékot, amíg nagyobb falatokat is el tudnak fogyasztani egyedül. A kölykök hamar ivarérettek lesznek, akár már a születésüket követő párzásban is részt vehetnek.
Anatómia, nyomok
Mancslenyomata hosszában ovális, egy talp és négy karmos lábujjlenyomattal, mely kb. 5 cm hosszú és 4-4,5 cm széles. A külső lábujjak hegye a középső lábujjak aljáig ér, vagy még addig sem (míg a kutyánál meghaladja azokat).
A róka lábai és nyoma (Forrás: Tankönyvtár.hu)
Fogképlete
Vadászati módok
csapdázás, les (dögtér vagy egérfészek), hangutánzás, hajtás (rókazár), terelés, keresés, kotorékozás
Közeli rokonai/alfajok
Elterjedési területén közel 50 elfogadott alfajjal rendelkezik, ezek közül néhány:
- Vulpes vulpes aeygptica – egyiptomi vörös róka (Egyiptom területén)
- Vulpes vulpes anatolica – anatóliai vörös róka (Törökország területén)
- Vulpes vulpes arabica – arab vörös róka (Arab-félsziget területén)
- Vulpes vulpes barbara – berber róka (Atlasz-hegységben)
- Vulpes vulpes caucasica – kaukázusi róka (Kaukázus-hegységben)
- Vulpes vulpes japonica – japán vörös róka (Japán területén)
- Vulpes vulpes pusilla – sivatagi vörös róka (Thár-sivatag, India területén)
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Vadászati állattan, Magyarország emlőseinek atlasza, Állatnyomok és jelek, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
