Elnevezései

A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.

Előfordulása

A nyílt tundrán és az északi tajga világos, tűlevelű erdeiben él. Európai telelőterülete többek között Dél-Svédországban, Dániában, a Balti-tenger német partszakaszán, a Germán-alföldön és Hollandiában fekszik. Az Alpok térségében is áttelel. Magyarországon nem költ, de rendszeres vendég. A nagy, nyílt síkságot kedveli.

Küllemi bélyegek

Összességében barnább, mint a nyári lúd, a fej és a nyak sötétbarna, az alsó faroktollak és a far fehér. A csőr fekete széles narancs és sárga sávokkal. A láb narancssárga, a fiatal madáré világosabb.

  • Testhossz: 66-88 cm
  • Szárnyfesztávolság: 145-175 cm
  • Testtömeg: 2,2-4 kg

Életmód

Vízen és szárazon a vetési lúd egyformán ott szeret tartózkodni, ahol messze ellát, és nagy tér veszi körül. A ludak a vízen éjszakáznak, és hajnalban még napkelte előtt húznak ki a legelőre. Délelőtt 10-11 óra körül a jóllakott, szomjas csapat visszahúz inni a vízre, majd a déli órákban ismét a legelőre repülnek. Alkonyattal, sötétedés előtt azután újra felkerekednek, és beszállnak a vízre, éjjeli pihenésre.

Táplálkozás

Őszi-tavaszi itt-tartózkodásuk idején fő táplálékuk az őszi vetések növényzete, de gyom- és kultúrnövények magvait is szívesen fogyasztják. Tömeges megjelenése esetén a mezőgazdaságban érzékelhető kárt okoz.

Szaporodás

A vetési lúd párok a 2-3. életévükben találnak egymásra. A tajgán élő ludak már április végén, a tundrán élők csak május közepén-végén kezdenek el költeni. A fészket bokrok, cserjék alá, a sűrű nád közé vagy kisebb magaslatra helyezik. A gúnár őrzi a kotló tojót, és később a fiókákat is, amíg kb. 8 hetes korukra önállóak nem lesznek.

  • párzási időszak: április-május
  • költés: 28-29 nap
  • fészekalj: 4-6 fióka

Nyoma

A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül.

A nyílt tundrán és az északi tajga világos tűlevelű erdeiben él. Magyarországon nem költ, csak vendégségben jár nálunk. A nagy, nyílt síkságot kedveli.

A vetési lúd hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, kicsinyüket kislibának nevezzük.

Testét toll borítja, a feje és nyaka sötétbarna, az alsó faroktollak és a far fehér színű, a csőre fekete, széles narancs és sárga sávokkal.

A fészkét bokrok, cserjék alá, a sűrű nád közé vagy kisebb magaslatra helyezi. A fiókák 28-29 nap múlva kelnek ki, számuk 4-6 darab. A gúnár őrzi a tojót, és később a fiókákra is nagyon vigyáz, míg 8 hetes korukra önállak nem lesznek.

Vízen és szárazföldön a vetési lúd egyformán ott szeret tartózkodni, ahol messze ellát, és nagy tér veszi körül. A ludak a vízen éjszakáznak, és hajnalban még napfelkelte előtt repülnek ki a legelőre.

Magyarországon elsősorban ősszel és tavasszal tartózkodik. Ilyenkor fő tápláléka az őszi vetések növényzete, de gyom-és kultúrnövények magvait is szívesen fogyasztja (például kipergett kukorica vagy friss növényi hajtások).

Ha egy adott területen sok vetési lúd található akkor táplálkozásával jelentős mezőgazdasági károkat tudnak okozni.

Tudományos név: Anser fabalis (Latham, 1787)

Elnevezései

A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.

Rendszertani besorolás

  • Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
  • Család: Récefélék (Anatidae)
  • Nem: Anser

Nemzetközi védettség

Berni Egyezmény III. függelék, Bonni Egyezmény II. függelék, Madárvédelmi irányelv II. függelék

Előfordulása

A nyílt tundrán és az északi tajga világos, tűlevelű erdeiben él. Európai telelőterülete többek között Dél-Svédországban, Dániában, a Balti-tenger német partszakaszán, a Germán-alföldön és Hollandiában fekszik. Az Alpok térségében is áttelel. Magyarországon nem költ, de rendszeres vendég. A nagy, nyílt síkságot kedveli. A 2019/2020. vadászati évben a vetési lúd terítéke 1,170 pld. volt.

Küllemi bélyegek

  • Testhossz: 66-88 cm
  • Szárnyfesztávolság: 145-175 cm
  • Testtömeg: 2,2-4 kg

Összességében barnább, mint a nyári lúd, a fej és a nyak sötétbarna, az alsó faroktollak és a far fehér. A csőr fekete széles narancs és sárga sávokkal. A láb narancssárga (a fiatal madáré világosabb).

Életmód

Vízen és szárazon a vetési lúd egyformán ott szeret tartózkodni, ahol messze ellát, és nagy tér veszi körül. A ludak a vízen éjszakáznak, és hajnalban még napkelte előtt húznak ki a legelőre. Délelőtt 10-11 óra körül a jóllakott, szomjas csapat visszahúz inni a vízre, majd a déli órákban ismét a legelőre repülnek. Alkonyattal, sötétedés előtt azután újra felkerekednek, és beszállnak a vízre, éjjeli pihenésre.

Táplálkozás

Őszi-tavaszi itt-tartózkodásuk idején fő táplálékuk az őszi vetések növényzete, de gyom- és kultúrnövények magvait is szívesen fogyasztják. Tömeges megjelenése esetén a mezőgazdaságban érzékelhető kárt okoz.

Szaporodás

A vetési lúd párok a 2-3. életévükben találnak egymásra. A tajgán élő ludak már április végén, a tundrán élők csak május közepén-végén kezdenek el költeni. A fészket bokrok, cserjék alá, a sűrű nád közé vagy kisebb magaslatra helyezik. A gúnár őrzi a kotló tojót, és később a fiókákat is, amíg kb. 8 hetes korukra önállóak nem lesznek.

  • párzási időszak: április-május
  • költés: 28-29 nap
  • fészekalj: 4-6 fióka
  • Anatómia, nyomok

A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül (úszóláb).

Kár- és kórokozók

Kórokozók: kacsapestis, idült ólommérgezés

Vadászati módok

Vízivad lesvadászata

Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart.

Közeli rokonai/alfajok

Elterjedési területén belül a tudomány 5 alfaj és két színváltozat létét fogadja el.

Tundrán élő alfajok:

  • Anser fabalis rossicus
  • Anser fabalis serrirostris

Tajgai alfajok:

  • Anser fabalis fabalis
  • Anser fabalis middendorfi
  • Anser fabalis johanseni

Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Digitális tankönyvtár (Vadászati állattan), 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga