Elnevezései
A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.
Előfordulása
A nyílt tundrán és az északi tajga világos, tűlevelű erdeiben él. Európai telelőterülete többek között Dél-Svédországban, Dániában, a Balti-tenger német partszakaszán, a Germán-alföldön és Hollandiában fekszik. Az Alpok térségében is áttelel. Magyarországon nem költ, de rendszeres vendég. A nagy, nyílt síkságot kedveli.
Küllemi bélyegek
Összességében barnább, mint a nyári lúd, a fej és a nyak sötétbarna, az alsó faroktollak és a far fehér. A csőr fekete széles narancs és sárga sávokkal. A láb narancssárga, a fiatal madáré világosabb.
- Testhossz: 66-88 cm
- Szárnyfesztávolság: 145-175 cm
- Testtömeg: 2,2-4 kg
Életmód
Vízen és szárazon a vetési lúd egyformán ott szeret tartózkodni, ahol messze ellát, és nagy tér veszi körül. A ludak a vízen éjszakáznak, és hajnalban még napkelte előtt húznak ki a legelőre. Délelőtt 10-11 óra körül a jóllakott, szomjas csapat visszahúz inni a vízre, majd a déli órákban ismét a legelőre repülnek. Alkonyattal, sötétedés előtt azután újra felkerekednek, és beszállnak a vízre, éjjeli pihenésre.
Táplálkozás
Őszi-tavaszi itt-tartózkodásuk idején fő táplálékuk az őszi vetések növényzete, de gyom- és kultúrnövények magvait is szívesen fogyasztják. Tömeges megjelenése esetén a mezőgazdaságban érzékelhető kárt okoz.
Szaporodás
A vetési lúd párok a 2-3. életévükben találnak egymásra. A tajgán élő ludak már április végén, a tundrán élők csak május közepén-végén kezdenek el költeni. A fészket bokrok, cserjék alá, a sűrű nád közé vagy kisebb magaslatra helyezik. A gúnár őrzi a kotló tojót, és később a fiókákat is, amíg kb. 8 hetes korukra önállóak nem lesznek.
- párzási időszak: április-május
- költés: 28-29 nap
- fészekalj: 4-6 fióka
Nyoma
A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül.
A nyílt tundrán és az északi tajga világos tűlevelű erdeiben él. Magyarországon nem költ, csak vendégségben jár nálunk. A nagy, nyílt síkságot kedveli.
A vetési lúd hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, kicsinyüket kislibának nevezzük.
Testét toll borítja, a feje és nyaka sötétbarna, az alsó faroktollak és a far fehér színű, a csőre fekete, széles narancs és sárga sávokkal.
A fészkét bokrok, cserjék alá, a sűrű nád közé vagy kisebb magaslatra helyezi. A fiókák 28-29 nap múlva kelnek ki, számuk 4-6 darab. A gúnár őrzi a tojót, és később a fiókákra is nagyon vigyáz, míg 8 hetes korukra önállak nem lesznek.
Vízen és szárazföldön a vetési lúd egyformán ott szeret tartózkodni, ahol messze ellát, és nagy tér veszi körül. A ludak a vízen éjszakáznak, és hajnalban még napfelkelte előtt repülnek ki a legelőre.
Magyarországon elsősorban ősszel és tavasszal tartózkodik. Ilyenkor fő tápláléka az őszi vetések növényzete, de gyom-és kultúrnövények magvait is szívesen fogyasztja (például kipergett kukorica vagy friss növényi hajtások).
Ha egy adott területen sok vetési lúd található akkor táplálkozásával jelentős mezőgazdasági károkat tudnak okozni.
Tudományos név: Anser fabalis (Latham, 1787)
Elnevezései
A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.
Rendszertani besorolás
- Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
- Család: Récefélék (Anatidae)
- Nem: Anser
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék, Bonni Egyezmény II. függelék, Madárvédelmi irányelv II. függelék
Előfordulása
A nyílt tundrán és az északi tajga világos, tűlevelű erdeiben él. Európai telelőterülete többek között Dél-Svédországban, Dániában, a Balti-tenger német partszakaszán, a Germán-alföldön és Hollandiában fekszik. Az Alpok térségében is áttelel. Magyarországon nem költ, de rendszeres vendég. A nagy, nyílt síkságot kedveli. A 2019/2020. vadászati évben a vetési lúd terítéke 1,170 pld. volt.
Küllemi bélyegek
- Testhossz: 66-88 cm
- Szárnyfesztávolság: 145-175 cm
- Testtömeg: 2,2-4 kg
Összességében barnább, mint a nyári lúd, a fej és a nyak sötétbarna, az alsó faroktollak és a far fehér. A csőr fekete széles narancs és sárga sávokkal. A láb narancssárga (a fiatal madáré világosabb).
Életmód
Vízen és szárazon a vetési lúd egyformán ott szeret tartózkodni, ahol messze ellát, és nagy tér veszi körül. A ludak a vízen éjszakáznak, és hajnalban még napkelte előtt húznak ki a legelőre. Délelőtt 10-11 óra körül a jóllakott, szomjas csapat visszahúz inni a vízre, majd a déli órákban ismét a legelőre repülnek. Alkonyattal, sötétedés előtt azután újra felkerekednek, és beszállnak a vízre, éjjeli pihenésre.
Táplálkozás
Őszi-tavaszi itt-tartózkodásuk idején fő táplálékuk az őszi vetések növényzete, de gyom- és kultúrnövények magvait is szívesen fogyasztják. Tömeges megjelenése esetén a mezőgazdaságban érzékelhető kárt okoz.
Szaporodás
A vetési lúd párok a 2-3. életévükben találnak egymásra. A tajgán élő ludak már április végén, a tundrán élők csak május közepén-végén kezdenek el költeni. A fészket bokrok, cserjék alá, a sűrű nád közé vagy kisebb magaslatra helyezik. A gúnár őrzi a kotló tojót, és később a fiókákat is, amíg kb. 8 hetes korukra önállóak nem lesznek.
- párzási időszak: április-május
- költés: 28-29 nap
- fészekalj: 4-6 fióka
- Anatómia, nyomok
A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül (úszóláb).
Kár- és kórokozók
Kórokozók: kacsapestis, idült ólommérgezés
Vadászati módok
Vízivad lesvadászata
Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart.
Közeli rokonai/alfajok
Elterjedési területén belül a tudomány 5 alfaj és két színváltozat létét fogadja el.
Tundrán élő alfajok:
- Anser fabalis rossicus
- Anser fabalis serrirostris
Tajgai alfajok:
- Anser fabalis fabalis
- Anser fabalis middendorfi
- Anser fabalis johanseni
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Digitális tankönyvtár (Vadászati állattan), 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga