A hímet kannak (baknak), a nőivarút nősténynek, a szaporulatot nyúlfinak, kisnyúlnak, később süldőnyúlnak nevezik vadásznyelven.
Előfordulása
Az 1970-1980-as évekig igen elterjedt volt az országban. Akkoriban jellemző élőhelyei voltak a kiskunsági homokbuckás területek, a Pest megyei homokbányák környéke, illetve a Gödöllői-dombvidék. A 2018-as terítékadatok alapján jelenleg megtalálható Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Pest és Tolna megyében.
Megjelenése
Testhossza 35-45 cm, testtömege 1,3-2,5 kg. Szőrzete szürkés, kékesszürke színű, hátán barnásszürke árnyalattal. Hasa, valamint a farok belső felülete fehér vagy piszkosfehér. A házinyúllal történő kereszteződések eredményeként sokféle színváltozat fordulhat elő.
Életmód
Az üregi nyúl kolóniákban élő állat. A hímek territoriálisak, vagyis területüket védik a szomszédos bakokkal szemben, ezeket a területüket ürülékdombjaikkal jelölik. A kevésbé agresszív nőstények táplálkozó területei átfednek, összetűzések csak a várak bejárata közelében figyelhetők meg. Az egy bakból és néhány nőstényből álló kolónia tagjai nappal a lejtős talajba ásott kotorékokban, a nyúlvárakban tartózkodnak. A várak bejáratát sok esetben bokrok takarják, az ilyen területeken előfordulhat az is, hogy a nyulak nem ásnak üregeket és az egyedek jelentős része a felszínen, a bokrok védelmében tölti ideje jelentős részét. Az üregi nyulak alapvetően napnyugtakor és éjszaka aktív, a nappali időszakban aktivitása jelentősen csökken. Az aktivitásszintje szezonálisan is változik, ezt az éjszakai hőmérséklet negatívan, a holdfény pozitívan befolyásolja.
Táplálkozása
Az üregi nyúl növényevő. A tavaszi időszakban főként fűféléket esznek, míg a kétszikű lágyszárúak, a magvak, a fenyőfélék és a cserjék kis jelentőségűek. A nyár folyamán a kétszikűek és a cserjék, majd az őszi időszakra ismét a fűfélék fogyasztása a domináns. Télen a cserjék és a boróka a fő táplálékforrás. Az üregi nyúl viszonylag több táplálékot vesz fel, mint a nálánál nagyobb testtömegű mezei nyúl. Az anyák étrendje befolyásolja a nyúlfiak későbbi táplálékválasztását, minden esetben előnyben részesítik azt a táplálékot, amit anyjuk fogyasztott.
Szaporodás
A szaporodási szezon januártól júliusig tart. A vemhességi idő 28-31 nap. Nagyon szapora faj, évente 3-4 alkalommal 3-8 kisnyulat hoz a világra. A mezei nyúllal ellentétben az üregi nyulak vakon és csupaszon születnek. A fialás a földalatti kotorékok egy elkülönített, kifejezetten erre a célra épített kamrájában zajlik. Az ellést követően a nőstény szinte azonnal párzik. A kicsik 3-4 hetes korukban merészkednek elő a kotorékból.
Nyoma
A lábnyom alakja olyan, mint a mezei nyúlé csak sokkal kisebb.
Kár- és kórokozók
Az üregi nyúl legfontosabb ragadozói, a görények, a róka, borz elsősorban a nyúlfiakra jelentenek veszélyt. A vadmacska, a kóbor macskák és kutyák, a ragadozó madarak közül a héja, az egerészölyv, a macskabagoly és az uhu is fogyaszt üregi nyulat.
Tévhitek az üregi nyúlról
Tévedés, hogy az üregi nyúl mindenféle növényi táplálékot elfogyaszt. Nagyban befolyásolja étrendjüket, hogy mit esznek a szüleik. Általában ugyanazokat a növényeket fogyasztják a nyúlfik, mint az anyjuk.
Tévhit, hogy nem figyelnek oda egymásra. Az egy kolóniában élő nyulak lábuk dobogásával figyelmeztetik egymást a veszély közeledtére.
Dombvidéken, laza homokos talajokon mindenütt otthonosan mozog. Itt készíti tágabb, föld alatti lakását. Kedvenc élőhelye a rövid füvű puszták, bokros legelők, de a kedvező fenyvesek széle is.
Az üregi nyúl hímjét kannak (baknak), a nőivarút nősténynek, a kicsinyeket nyúlfinak, kisnyúlnak vagy később süldőnyúlnak nevezik. Társas, nagy közösségekben él. A kolónián belül nagycsaládokban élnek. A hímek nagyon védik a területüket (ürülékükkel jelölik) a szomszédos bakokkal szemben. Az egy bakból és néhány nőstényből álló kolónia tagjai nappal a kotorékokban, nyúlvárakban tartózkodnak. A faj alapvetően napnyugtakor és éjszaka aktív, a nappali időszakban aktivitása jelentősen csökken. A meleg, száraz időt kedvelik, esőben viszont nem szívesen hagyják el üregüket.
Testét finom, bolyhos szőrréteg borítja mely szürkés, kékesszürke színű, hátán barnásszürke árnyalattal. Hasa, valamint a farok belső felülete fehér vagy piszkosfehér.
Nagyon szapora faj, évente 3-4 alkalommal 3-8 kisnyulat hoz a világra. A kicsik vakon és csupaszon születnek. Külön föld alatti üregekben, a számukra kialakított fészekben nevelkednek, ahol anyjuk szoptatja őket. 3-4 hetes korukban merészkednek elő a kotorékból.
Kizárólag növényevő. Tápláléka főleg fűfélék, lóhere, fakéreg, gyökerek és lágyszárú növények. Az ember által termesztett növényeket: gabona és zöldségek sem veti meg. Viszonylag több táplálékot vesz magához, mint a nálánál nagyobb testű mezei nyúl. A kisnyulak minden esetben előnyben részesítik azt a táplálékot, amit anyjuk fogyasztott.
Tudományos név: Oryctolagus cuniculus (Linnaeus, 1758)
Elnevezései
A hímet kannak (baknak), a nőivarút nősténynek, a szaporulatot nyúlfinak, kisnyúlnak, később süldőnyúlnak nevezik vadásznyelven.
Rendszertani besorolás
- Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
- Család: Nyúlfélék (Leporidae)
- Nem: Oryctolagus
Nemzetközi védettség
Nem védett
Előfordulása
Az 1970-1980-as évekig igen elterjedt volt az országban. Akkoriban jellemző élőhelyei voltak a kiskunsági homokbuckás területek, a Pest megyei homokbányák környéke, illetve a Gödöllői-dombvidék. Az 1990-es években hazai állománya jelentősen visszaesett, ennek valószínű oka két nagy mortalitást okozó betegség, a myxomatózis és az RHD egymás után lezajló járványai voltak. A 2018-as terítékadatok alapján jelenleg megtalálható Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Pest és Tolna megyében. A 2018/2019-es vadászati idényben terítéke 1,175 pld. volt.
Küllemi bélyegek
Testhossza 35-45 cm, testtömege 1,3-2,5 kg. Szőrzete szürkés, kékesszürke színű, hátán barnásszürke árnyalattal. Hasa, valamint a farok belső felülete fehér vagy piszkosfehér. A házinyúllal történő kereszteződések eredményeként sokféle színváltozat fordulhat elő.
Életmód
Az üregi nyúl kolóniákban élő állat. A hímek territoriálisak, vagyis 0,5-2 ha-os területüket védik a szomszédos bakokkal szemben. Területüket ürülékdombjaikkal jelölik. A kevésbé agresszív nőstények táplálkozó területei átfednek, összetűzések csak a várak bejárata közelében figyelhetők meg. Az egy bakból és néhány nőstényből álló kolónia tagjai nappal a lejtős talajba ásott kotorékokban, a nyúlvárakban tartózkodnak. A várak bejáratát sok esetben bokrok takarják, az ilyen területeken előfordulhat az is, hogy a nyulak nem ásnak üregeket és az egyedek jelentős része a felszínen, a bokrok védelmében tölti ideje jelentős részét. A faj alapvetően napnyugtakor és éjszaka aktív, a nappali időszakban aktivitása jelentősen csökken. Az aktivitásszintje szezonálisan is változik, ezt az éjszakai hőmérséklet negatívan, a holdfény pozitívan befolyásolja.
Táplálkozás
Az üregi nyúl növényevő, a kifejlett példányok tápláléka erős szezonalitást mutat. A tavaszi időszakban a fűfélék dominálnak, míg a kétszikű lágyszárúak, a magvak, a fenyőfélék és a cserjék kis jelentőségűek. A nyár folyamán a kétszikűek és a cserjék dominálnak, az egyszikűek fogyasztása háttérbe szorul. Az őszi időszakra ismét a fűfélék fogyasztása a domináns. Télen a cserjék és a boróka a fő táplálékforrás. Az üregi nyúl viszonylag több táplálékot vesz fel, mint a nálánál nagyobb testtömegű mezei nyúl. Az anyák étrendje befolyásolja a nyúlfiak későbbi táplálékválasztását. Kisnyulak minden esetben előnyben részesítik azt a táplálékot, amit anyjuk fogyasztott.
Szaporodás
A szaporodási szezon januártól júliusig tart. A provokált peteleválást követő, megtermékenyítéssel kezdődő vemhességi idő 28-31 nap között alakul. Nagyon szapora faj, évente 3-4 alkalommal 3-8 kisnyulat hoz a világra. A mezei nyúllal ellentétben az üregi nyulak vakon és csupaszon születnek. A fialás a földalatti kotorékok egy elkülönített, kifejezetten erre a célra épített kamrájában zajlik. Az ellést követően a nőstény szinte azonnal párzik. A kicsik 3-4 hetes korukban merészkednek elő a kotorékból.
Anatómia, nyomok
Felső fogsorukban a két nagy, ívelt, állandóan növő metszőfog mögött egy-egy kisebb is található. Fogaik állandóan nőnek.
Fogképlete
A nyom alakja olyan, mint a mezei nyúlé, csak sokkal kisebb. Kemény talajon a hátsó lábnyom kb. 4 cm hosszú és 2,5 cm széles.
Az üregi nyúl nyoma és nyomképlete baktatás és futás közben (Forrás: Tankönyvtár.hu)
Kár- és kórokozók
Az üregi nyúl legfontosabb ragadozói, a görények, a róka, borz elsősorban a nyúlfiakra jelentenek veszélyt. A vadmacskák, a kóbor macskák és kutyák is sok nyulat elpusztíthatnak. A ragadozó madarak közül a héja, az egerészölyv, a macskabagoly és az uhu is fogyaszt üregi nyulat.
Kórokozók
mixomatózis, nyulak vírus okozta vérzéses betegsége (RHD), sztafilokokkózis.
Vadászati módok
Cserkelés: A nyúl vadászatának élvezetes, nagy figyelmet, óvatos lopakodást és gyors kapáslövést igénylő módja. A földalatti üregekben élő nyulak hajnalban és az esti szürkületkor bújnak elő táplálékszerzésre. A cserkelést az üregiek lakta erdő és mezőgazdasági terület határán folytassuk. A vadászt hamar észrevevő, villámgyorsan cikk-cakkban futó nyúl elejtése nem könnyű feladat. Egyre kevesebb területen fordul elő.
Lesvadászat: Folytatható magaslesről, leskosárból és lesszéken ülve egyaránt. A leggyakoribb a magasles használata. Ennél a módnál van a legnagyobb esély arra, hogy a vad nem kap szagot. Fontos, hogy a magasles lehetőleg két fő (a vadász és a kísérője) számára is kényelmes legyen.
Ugrasztás vadászgörénnyel: Fontos a kotorék ismerete, ideje az őszi-téli időszak. A vadászok leállják a kotorékok kijáratait. Lehetőség szerint legalább két görény szükséges, mert azok hamar elfáradnak.
Alfajai
Hat alfajából három jelentősebb. A nálunk is előforduló Földközi-tenger melléki törzsalak, az O. c. cuniculus, a mediterrán szigeteken élő, a törzsalaknál kisebb termetű O. c. huckley, valamint az O. c. brachyotus, amely Franciaországban él és rövidebb füle különbözteti meg a törzsalaktól.
Érdekességek a fajjal kapcsolatban
Csak a római korban kezdték háziasítását – tehát jóval később, mint más háziállatokét – elsősorban zsenge húsa miatt. A háziasítás alapja a jégkorszak után refúgiumként megmaradt spanyol populáció volt. Érdekesség, hogy a föníciaiak Kr.e. 1100 évvel a spanyol területeket e fajról nevezték el „ishephanim”-nak, azaz „Üreginyúlföld”-nek, ebből származott a római Hispánia, majd annak rövidített formái (Espaňa, Spanien, Spain, Spanyolország) más nyelvekben. A nyulakat eleinte nyulas kertekben, „leporárium”-okban, vagy „lapinariumok”-ban tartották, ennek fő helyszíne elsősorban Franciaország volt. Ezzel egy időben szerte Európában szándékosan vagy véletlenül több szabadterületi populációja is kialakult. Az első németországi megtelepítését 1149-re, a Weser menti Corvey bencés kolostor lapinariumában történt, az első szabadterületi előfordulásról 1231-ből van adat. Ugyanebben az időben telepítették meg az angol partok előtti szigeteken. Az angol szigetre magára 1235-ben került az üregi nyúl. Ettől az időponttól igen gyorsan terjedt mind Angliában, mind a kontinensen annál is inkább, mert a középkorban a szopós nyúl engedélyezett böjti étel volt.
Források: Magyarország emlőseinek atlasza, Vadásziskola, OVA adatok 2018/2019, Állatnyomok és jelek, Digitális tankönyvtár (Vadászati állattan), Vadászat eszközei és módjai (tananyag SZTE, Dr. Barta Tamás), A vadászvizsga írásbeli kérdései és képanyaga
