Előfordulása
A szarka Izland és az északkeleti területek kivételével egész Európában állandó madár, ezenkívül Ázsiában és Észak-Amerikában is honos. Eredetileg a nyílt, megművelt, sövényekkel és fákkal szegélyezett területek lakója volt, de kultúrakövető madár lévén ma már a városok, falvak kertjeiben, parkjaiban, és egyéb zöldterületein is él. Hazánkban a magasabb hegységek kivételével az ország teljes területén megtalálható.
Megjelenése
A feje, a mellkasa és a háta fekete, a hasa, az oldala és a válla fehér. A fekete karfedők kékes fényűek, a farok zöldesen csillog. A kézevezők szinte teljesen fehérek. Testhossza kb. 44-48 cm, szárnyfesztávolsága 52-62 cm, tömege pedig 200-250 g.
Életmód
A szarka hűséges a költőhelyéhez, és télen is őrzi territóriumát. Ősszel és télen, az alacsonyabb fűzfákon, nyárfákon éjszakázik, sok másik fajtársa társaságában. Röpte rendszertelen és nehézkes.
Táplálkozás
Jól tud élni azzal, amit a megművelt föld kínál. Állati és növényi eredetű táplálékot is fogyaszt, így pl. férgeket, csigákat, rovarokat, magvakat, makkot és bogyókat. Még az egeret is el tudja kapni. Ezenkívül nagy mennyiségben zsákmányol tojásokat és madárfiókákat is, elsősorban énekesmadaraktól és néhány szárnyas vadfajtól. Az apróvad állomány retteg is a fészekrabló szarkától. Mivel mindenevő a hulladékot és a dögöt sem veti meg.
Szaporodás
Tartós kapcsolatban él. Az első násztevékenység már decemberben megfigyelhető. Előszeretettel költ magas, magányos fákon, de sövény, bozót közt vagy épületek tetején is fészkel. Hatalmas fészke jellegzetesen gömb alakú, zárt, a bejárata oldalt helyezkedik el. Az aljába tapasztott agyagrétegnek köszönhetően a fészek több éven át használható. A csupaszon kikelt fiókákról (4-8 db) mindkét szülő gondoskodik. A fiókák 22-24 napig maradnak a fészekben.
Hazánkban a magasabb hegységek kivételével az ország teljes területén találkozhatunk szarkával. Eredetileg a nyílt, mezőgazdasági területeken élt. A városiasodásnak köszönhetően ma már a városok, falvak kertjében, parkjaiban él.
A nőstényt tojónak, kicsinyét fiókának nevezzük.
Testét toll borítja. A feje, a mellkasa és a háta fekete, a hasa, az oldala és a válla fehér színű.
Fészkét előszeretettel építi magas fák ágrendszerébe, sűrű bozótokba, sövénybe, de házak tetején is fészkelhet. Igazi mestere a fészeképítésnek. A fészek nagyméretű, gömb alakú, zárt, a bejárata oldalt helyezkedik el. A belsejét sárral tapasztja ki és puha anyagokkal béleli. Az agyagos sárrétegnek köszönhetően a fészkét több éven keresztül használja. A tojó 4-8 tojást rak, melyekből 17-18 nap alatt kelnek ki a fiókák. A kicsikről mindkét szülő gondoskodik. A fiókák 22-24 napig maradnak a fészekben.
Állandó madarunk. Hűséges a költőhelyéhez, védi a területét. Ősszel és télen nagyobb csapatokba verődnek, az alacsonyabb fűzfákon, nyárfákon éjszakáznak. Repülése kapkodó és nehézkes.
Mindenevő madár, bármit megeszik, amit a megművelt föld kínál (például férgeket, csigákat, rovarokat, magvakat, makkot és bogyókat). Ügyesen el tudja kapni az egeret is. Nagy mennyiségben rabol más madarak fészkéből tojásokat és madárfiókát is.
Tudományos név: Pica pica
Rendszertani besorolás
- Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
- Család: Varjúfélék (Corvidae)
- Nem: Pica
Nemzetközi védettség
Madárvédelmi Irányelv II. függelék (HU)
Előfordulása
A szarka Izland és az északkeleti területek kivételével egész Európában állandó madár, ezenkívül Ázsiában és Észak-Amerikában is honos. Eredetileg a nyílt, megművelt, sövényekkel és fákkal szegélyezett területek lakója volt, de kultúrakövető madár lévén ma már a városok, falvak kertjeiben, parkjaiban, és egyéb zöldterületein is él. Hazánkban a magasabb hegységek kivételével az ország teljes területén megtalálható. Becsült állománya a 2019/2020. vadászati évben 70,844 példány volt, terítéke 51,647 példány.
Küllemi bélyegek
A feje, a mellkasa és a háta fekete, a hasa, az oldala és a válla fehér. A fekete karfedők kékes fényűek, a farok zöldesen csillog. A kézevezők szinte teljesen fehérek. Testhossza kb. 44-48 cm, szárnyfesztávolsága 52-62 cm, tömege pedig 200-250 g.
Életmód
A szarka hűséges a költőhelyéhez, és télen is őrzi territóriumát. Ősszel és télen, az alacsonyabb fűzfákon, nyárfákon éjszakázik, sok másik fajtársa társaságában. Röpte rendszertelen és nehézkes.
Táplálkozás
Jól tud élni azzal, amit a megművelt föld kínál. Állati és növényi eredetű táplálékot is fogyaszt, így pl. férgeket, csigákat, rovarokat, magvakat, makkot és bogyókat. Még az egeret is el tudja kapni. Ezenkívül nagy mennyiségben zsákmányol tojásokat és madárfiókákat is, elsősorban énekesmadaraktól és néhány szárnyas vadfajtól. Az apróvad állomány retteg is a fészekrabló szarkától. Mivel mindenevő a hulladékot és a dögöt sem veti meg.
Szaporodás
Tartós kapcsolatban él. Az első násztevékenység már decemberben megfigyelhető. Előszeretettel költ magas, magányos fákon, de sövény, bozót közt vagy épületek tetején is fészkel. Hatalmas fészke jellegzetesen gömb alakú, zárt, a bejárata oldalt helyezkedik el. Az aljába tapasztott agyagrétegnek köszönhetően a fészek több éven át használható. A csupaszon kikelt fiókákról (4-8 db) mindkét szülő gondoskodik. A fiókák 22-24 napig maradnak a fészekben.
Vadászati módok
lesvadászat az alvóhelyeknél, hívás síppal, csapdázás (larsen csapda, létrás csapda)
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga