Elnevezései
Nőstényét tojónak, szaporulatát kiscsibének nevezzük.
Előfordulása
Egész Közép- és Nyugat-Európában állandó madár. Észak- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában élő állománya a telet Közép- és Nyugat- Európában, valamint Törökország nyugati részén, helyenként a Földközi-tenger partján tölti. Enyhe teleken már február végén csapatostul érkezik vizeinkre, amelyek közül leginkább a vízinövényekkel szegélyezett állóvizeinken szeret tartózkodni. Szép számmal található folyóinkon is, a halastavakon különös szeretettel tanyázik.
Küllemi bélyegek
Közepes réce nagyságú, zömök testű, palafekete vízimadár. Mindkét nem esetében a tollazat feketés szürke, a fej fekete, a homloklemez és a csőr fehér. A szem piros, a lábak szürkésbarnák.
- Testhossz: 36-38 cm
- Szárnyfesztávolság: 70-80 cm
- Testtömeg: 575-900 g
Életmód
A költési időszakon kívül a szárcsa társas életmódot folytat, nagyobb csapatokban él. Jellegzetes, ahogy úszás közben fejét előre-hátra mozgatja. A vízben fürgén mozog, de ritkán és nehézkesen repül. A récék költőhelyén nem szívesen látott vendég, hiszen elfoglalja a tőkés réce élőhelyét, és a költési időszakban türelmetlenül viselkedik.
Táplálkozás
Tápláléka vízinövények hajtásai, magvai, bogarak, békalencse, lárvák és esetleg csigák. Halastavakon nem szeretik, rengeteg haleleséget fogyaszt.
Szaporodás
Költőhelye sokfelé előfordulhat: fészküket a sűrű nád vagy kövek között helyezik el, olykor azonban a magasban, pl. ragadozó madarak vagy varjak fészkében költenek. A fiókákat mindkét szülő vezeti, 9-10 hetes korukra már repülnek.
- párzási időszak: április-május
- költés: 21-23 nap
- fészekalj: 3-12 (esetenként 15) fióka
Nyoma
A szárcsa lába nagyon jellegzetes nyomot hagy, átmenet az úszóhártyás és a gázlóláb között. Első ujjaik hosszúak, széles úszóhártyájuk van az ujjak oldalán, mély bevágással minden ujjízületnél. A hátsó ujjon egész széles úszóhártya van. Nyomait tópartokon, mocsarakban lehet látni.
Forrás: A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
Egész Közép – és Nyugat-Európában állandó madár. Enyhe teleken már február végén csapatostul érkezik vizeinkre, amelyek közül leginkább a vízinövényekkel szegélyezett állóvizeinket szereti. Szép számmal található folyóinkon is, a halastavakat pedig kifejezetten szereti.
Nőstényét tojónak, kicsinyét kiscsibének nevezzük.
Testét toll borítja. Zömök testű, fekete színű madár, különös ismertetőjele a fehér színű csőre. Lábai szürkésbarnák.
Költőhelye sokfelé előfordulhat: fészküket a sűrű nád, vagy a kövek között helyezik el. Bár az is előfordul, hogy a magasban más madarak (például varjak) fészkében költenek. A fiókák 21-23 nap múlva kelnek ki, általában 3-12 darab. A kiscsibéket mindkét szülő tanítja, 9-10 hetes korukra már repülnek.
A költési időszak kivételével a szárcsa nagy csapatokban él. Jellegzetes, hogy úszás közben fejét előre-hátra mozgatja. A vízben fürgén mozog, de ritkán és nehézkesen repül.
Tápláléka vízinövények hajtásai, magvai, bogarak, békalencse, lárvák és esetleg csigák. A halastavakon nem szeretik, mert ha rászokik, rengeteg halennivalót megeszik.
Tudományos név: Fulica atra (Linnaeus, 1758)
Elnevezései
Nőstényét tojónak, szaporulatát kiscsibének nevezzük.
Rendszertani besorolás
- Rend: Darualakúak (Gruiformes)
- Család: Guvatfélék (Rallidae)
- Nem: Fulica
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék, Bonni Egyezmény II. függelék, Madárvédelmi irányelv II. függelék
Előfordulása
Egész Közép- és Nyugat-Európában állandó madár. Észak- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában élő állománya a telet Közép- és Nyugat- Európában, valamint Törökország nyugati részén, helyenként a Földközi-tenger partján tölti. Enyhe teleken már február végén csapatostul érkezik vizeinkre, amelyek közül leginkább a vízinövényekkel szegélyezett állóvizeinken szeret tartózkodni. Szép számmal található folyóinkon is, a halastavakon különös szeretettel tanyázik. A szárcsa terítéke a 2019/2020. vadászati évben 333 példány volt.
Küllemi bélyegek
Közepes réce nagyságú, zömök testű, palafekete vízimadár. Mindkét nem esetében a tollazat feketés szürke, a fej fekete, a homloklemez és a csőr fehér. A szem piros, a lábak szürkésbarnák.
- Testhossz: 36-38 cm
- Szárnyfesztávolság: 70-80 cm
- Testtömeg: 575-900 g
Életmód
A költési időszakon kívül a szárcsa társas életmódot folytat, nagyobb csapatokban él. Jellegzetes, ahogy úszás közben fejét előre-hátra mozgatja. A vízben fürgén mozog, de ritkán és nehézkesen repül. A récék költőhelyén nem szívesen látott vendég, hiszen elfoglalja a tőkés réce élőhelyét, és a költési időszakban türelmetlenül viselkedik.
Táplálkozás
Tápláléka vízinövények hajtásai, magvai, bogarak, békalencse, lárvák és esetleg csigák. Halastavakon nem szeretik, mert ha rászokott, rengeteg haleleséget fogyaszt.
Szaporodás
Költőhelye sokfelé előfordulhat: fészküket a sűrű nád, vagy kövek között helyezik el, olykor azonban a magasban, pl. ragadozó madarak vagy varjak fészkében költenek. A fiókákat mindkét szülő vezeti, 9-10 hetes korukra már repülnek.
- párzási időszak: április-május
- költés: 21-23 nap
- fészekalj: 3-12 (esetenként 15) fióka
Anatómia, nyomok
A szárcsa lába nagyon jellegzetes nyomot hagy, átmenet az úszóhártyás és a gázlóláb között. Nagyon nagyok, első ujjaik hosszúak, széles úszóhártyájuk van az ujjak oldalán, mély bevágással minden ujjízületnél. A középső ujj 8-9,5 cm hosszú. A hátsó ujjon egész széles úszóhártya van, de alig hosszabb 3 cm-nél. Nyomait tópartokon, mocsarakban lehet látni.
A szárcsa lába (Forrás: Tankönyvtár.hu)
Kár- és kórokozók
Kórokozók: kacsapestis, idült ólommérgezés
Vadászati módok
Vízivad lesvadászata
Közeli rokonai/alfajok
A nálunk is előforduló törzsalak a Fulica atra atra Nyugat-Európától (az Azori-szigetektől és Izlandtól), valamint Észak-Afrikától Japánig fészkel. Elterjedésének déli határa Sri Lanka, északi pedig Fennoskandia. A Fulica atra lugubris Jáván és Új-Guinea ÉNy-i részén, a Fulica atra novaeguineae Új-Guinea középső részén, a Fulica atra australis pedig Ausztráliában, Tasmániában és Új-Zélandon honos.
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Állatnyomok és –jelek, Vadászati állattan, MME, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
