Előfordulása
Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában számtalan helyen elterjedt, azonban nem található meg a Brit-szigeteken és a számtalan Földközi-tengeri sziget egyikén sem. Hazánkban a nyest általánosan elterjedt, szinte az ország egész területén előfordul, legfeljebb egy-két kisebb élőhelyi foltból hiányzik.
Megjelenése
A nyest bundája valamivel rövidebb, nem olyan sűrű és puha, mint a nyuszté, ugyanakkor szintén értékes. A mellfoltja általában nagyobb, és jóval fehérebb, mint a „sárga mellényű” nyuszté, az alsó része elágazik, és gyakran a mellső lábakon is folytatódik. A nyest füle valamivel hegyesebb, a nyuszté pedig kerekebb. A hím testmérete 40-50 cm, súlya 1,2-2,2 kg. A nőstény 38-45 cm hosszú, 1,1-1,7 kg súlyú.
Életmód
Alapvetően magányosan élő ragadozó, csak nyár végén, a nász idején jár párban. Territóriumot tart, melynek nagyságát a táplálék mennyisége, az állat neme és az évszak befolyásolja. Területét bűzmirigyek váladékával jelöli meg, mely a vizelettel és a széklettel folyamatosan ürül. Nappal is mozog, de éjszaka és hajnalban a legaktívabb. Naponta 4-10 km-t is kóborolhat.
Táplálkozás
A nyest mindenevő kisragadozó. Étrendjében a kisemlősök dominálnak, például a mezei pocok. Ezek mellett jelentős a madárfogyasztás és a baromfitojás is viszonylag gyakran szerepel a nyest étlapján. A növények gyakran, de viszonylag alacsony mennyiségben szerepelnek.
Szaporodás
A nászidő júliustól szeptemberig tarthat. A nászjáték igen agresszív viselkedési elemekből áll (nyaktájék harapdálása, vonszolás), ráadásul ezt vijjogó, morgó, nyávogó hangok kísérik. A nászt hosszabb ideig tartó közösülés követi. A következő évben, mintegy 8-9 hónapi vemhesség után április-május körül születnek meg a kölykök. A nőstény 2-4 kölyköt fial, melyeket 6-8 hétig szoptat. Biztonságos faodvakat, padlásokat, hasadékokat választ a kölykök felneveléséhez. A hímek nem vesznek részt az utódgondozásban. A kölykök 4-5 hónaposan válnak önállóvá.
Nyoma
A mancs lenyomata a 4-5 lábujjból és a karmokból és a 3-4 tagú talppárnából áll. A mellső lábon sarokpárna is van.
Szinte az egész ország területén találkozhatunk nyesttel, hiszen az egyik legismertebb városi vadunk. Bár külsőre aranyos kis állat, rengeteg bosszúságot tud okozni (szigetelést, autó kábeleket előszeretettel rágcsál, éjszaka zörög és hangoskodik a padláson).
Testét szőr borítja, mely barnás színű. Különös ismertetőjele a nagy, fehér színű mellfoltja („mellény”). Hasonló kinézetük miatt sokszor össze szokták téveszteni a nyuszttal. Amiről meg lehet különböztetni őket az a „mellényük” színe, a nyuszté sárga színű és a mellső lábakon is folytatódik, illetve a nyest füle sokkal hegyesebb. Még egy nagyon fontos különbség, hogy a nyuszt védett állat, a nyest nem!
A nyest kölykök április-május körül születnek, anyjuk általában biztonságos faodvakat, padlásokat, hasadékokat választ a kölykök felneveléséhez. A kicsik vakon és szőrtelenül születnek, számuk általában 2-4 darab. Anyjuk 6-8 hétig szoptatja őket, 2 hónapos korukban kezdenek vadászni tanulni.
Magányosan élő ragadozó. Területét vizeletével és székletével jelöli. Gyakori vendég a városokban, beköltözik az épületbe. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fára. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog.
A nyest mindenevő kisragadozó. Fő táplálékai a kisemlősök (például a mezei pocok), emellett eszik még madarakat, gerincteleneket, gyümölcsöt. Nagy kedvence a tojás, kiszívja a tartalmát és csak az üres héját hagyja meg.
Tudományos név: Martes foina (Erxleben, 1777)
Rendszertani besorolás
- Rend: Ragadozók (Carnivora)
- Család: Menyétfélék (Mustelidae)
- Nem: Martes
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék
Előfordulása
Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában számtalan helyen elterjedt, azonban nem található meg a Brit-szigeteken és a számtalan Földközi-tengeri sziget egyikén sem. Hazánkban a nyest általánosan elterjedt, szinte az ország egész területén előfordul, legfeljebb egy-két kisebb élőhelyi foltból hiányzik. A hazai állomány becsült létszáma 2020-ban 36,515 példány. A 2019/2020. vadászati évben több nyest (1,773 pld, +16.80%) lelövését jelentették az előző évekhez képest.
Küllemi bélyegek
A nyest bundája valamivel rövidebb, nem olyan sűrű és puha, mint a nyuszté, ugyanakkor szintén értékes. A mellfoltja általában nagyobb, és jóval fehérebb („fehér mellényű”), mint a nyuszté („sárga mellényű”), az alsó része elágazik, és gyakran a mellső lábakon is folytatódik. A nyest füle valamivel hegyesebb, a nyuszté pedig kerekebb. A hím testmérete 40-50 cm, súlya 1,2-2,2 kg. A nőstény 38-45 cm hosszú, 1,1-1,7 kg súlyú.
Életmód
Alapvetően magányosan élő ragadozó, csak nyár végén, a nász idején jár párban. Territóriumot tart, melynek nagyságát a táplálék mennyisége, az állat neme és az évszak befolyásolja. Területét bűzmirigyek váladékával jelöli meg, mely a vizelettel és a széklettel folyamatosan ürül. Nappal is mozog, de éjszaka és hajnalban a legaktívabb. Naponta 4-10 km-t is kóborolhat.
Táplálkozás
A nyest mindenevő kisragadozó. Szezonálisan és élőhelytől függően is magas variabilitást mutat tápláléka. Étrendjében a kisemlősök dominálnak (például mezei pocok). Ezek mellett jelentős a madárfogyasztás és a baromfitojás is viszonylag gyakran szerepel a nyest étlapján. A növények gyakran, de viszonylag alacsony mennyiségben szerepelnek.
Szaporodás
A nászidő júliustól szeptemberig tarthat. A nászjáték igen agresszív viselkedési elemekből áll (nyaktájék harapdálása, vonszolás), ráadásul ezt vijjogó, morgó, nyávogó hangok kísérik. A nászt hosszabb ideig tartó közösülés követi, mivel a nősténynél csak intenzív kopuláció vált ki ovulációt. A késleltetett implantáció miatt csak a következő évben, mintegy 8-9 hónapi vemhesség után április-május körül születnek meg a kölykök. A nőstény 2-4 kölyköt fial, melyeket 6-8 hétig szoptat. Biztonságos faodvakat, padlásokat, hasadékokat választ a kölykök felneveléséhez. A hímek nem vesznek részt az utódgondozásban. A kölykök 4-5 hónaposan válnak önállóvá.
Anatómia, nyomok
A nyest jobb hátsó (JH) és jobb mellső (JM) lábának lenyomata (Forrás: Állatnyomok és -jelek)
A mancs lenyomata a 4-5 lábujjból és a karmokból és a 3-4 tagú talppárnából áll. A mellső lábon sarokpárna is van.
A nyest csapásai a következők lehetnek:
- páros nyom: a hátsó lábak a mellsőkbe lépnek, és minden második lépés oldalt helyezkedik el az előző mögött.
- hármas nyom: három lenyomatból álló nyomcsoportok, mert az egyik hátsó láb a mellsőbe, a többi oldalazva lép.
A nyest csapásai (Forrás: Állatnyomok és -jelek)
Fogképlete
Vadászati módok
csapdázás, les, nyomkövetés, csalogatás hangutánzással
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Magyarország emlőseinek atlasza, Állatnyomok és jelek, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga.
