Elnevezései
A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.
Előfordulása
Eurázsiai elterjedésű faj. Egyetlen fészkelő vadludunk. A mocsaras területeket, nádasokkal szegélyezett tavakat kedveli, de a parkokban lévő tavakban is megtalálható. Téli tartózkodási helye elsősorban a Földközi-tenger térsége.
Megjelenése
- Testhossz: 75-90 cm
- Szárnyfesztávolság: 145-180 cm
- Testtömeg: 2,5-4,5 kg
A tollazat a háton és az oldalakon szürke vagy barnásszürke, a has világos, fehéres szürke, az alsó faroktollak és a far fehér. A láb hússzínű, a csőr narancsszínű, a csőr végén a szaruréteg fehér.
Életmód
Az Európában fészkelő nyári ludak csak egy része vonul el délre. A magyar állomány november végétől a Földközi-tenger mellékére költözik, és csak februártól látható ismét nagyobb számban. Enyhébb teleken kisebb-nagyobb csapatokban és egyénileg- az északi vadlúdcsapatokhoz csatlakozva – át is telelhet. A párzási és a költési időszakon kívül a nyári lúd nagy csapatokban él. A szárazföldön az alacsony növényzetben táplálkozik, ahonnan jól körül tud nézni. Reggelente repül ki a földekre táplálkozni, és esténként tér vissza a pihenőhelyre.
Táplálkozás
Tápláléka elsősorban növényi eredetű: zsenge nádhajtások, hínár, fűfélék, kelő őszi gabona, vízinövények magvai, gyommagvak, gabonamagvak.
Szaporodás
Tartós kapcsolatban él, a párok általában a 2. életév őszén találnak egymásra. Gyakran már február-márciusban visszatérnek a párzási területre, és a sűrű nád vagy fű között költenek. Két hónapnyi utódgondozás után a család a következő párzásig együtt marad.
- párzási időszak: március-április
- költés: 28-29 nap
- fészekalj: 5-10 fióka
Nyoma
A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül.
Egyetlen fészkelő vadludunk. A mocsaras területeket, nádasokkal szegélyezett tavakat kedveli, de a parkokban lévő tavakban is megtalálható. Téli tartózkodási helye elsősorban a Földközi-tenger térsége.
A nyári lúd hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, kicsinyüket kislibának nevezzük.
Testét toll borítja, melynek színe az oldalán szürke vagy barnásszürke, a hasán világos, fehéres szürke. Az alsó faroktollak és a far fehér színű. A lába bőrszínű csőre pedig narancs.
A párok a sűrű nádasban vagy fű között készítik el fészküket, melyben 28-29 nap után kelnek ki a fiókák. Általában 5-10 darab. 2 hónapig mindkét szülő tanítgatja a fiókákat, majd a családok nagyobb csapatokba verődnek.
A párzási és a költési időszakot kivéve a nyári lúd nagy csapatokban él. A szárazföldön az alacsony növényzetben táplálkozik, ahonnan jól körül tud nézni. Reggelente repül ki a földekre táplálkozni, és esténként tér vissza a pihenőhelyre.
Tápláléka elsősorban növényi eredetű: zsenge nádhajtások, hínár, fűfélék, kelő őszi gabona, vízinövények magvai, gyommagvak, gabonamagvak.
Tudományos név: Anser anser (Linnaeus, 1758)
Elnevezései
A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.
Rendszertani besorolás
- Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
- Család: Récefélék (Anatidae)
- Nem: Anser
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék, Bonni Egyezmény II. függelék, Madárvédelmi irányelv II. függelék
Előfordulása
Eurázsiai elterjedésű faj. Egyetlen fészkelő vadludunk. A mocsaras területeket, nádasokkal szegélyezett tavakat kedveli, de a parkokban lévő tavakban is megtalálható. Téli tartózkodási helye elsősorban a Földközi-tenger térsége. A 2019/2020. vadászati évben a 2012 óta vadászható nyári lúd terítéke 2,352 pld. volt.
Küllemi bélyegek
- Testhossz: 75-90 cm
- Szárnyfesztávolság: 145-180 cm
- Testtömeg: 2,5-4,5 kg
A tollazat a háton és az oldalakon szürke vagy barnásszürke, a has világos, fehéres szürke, az alsó faroktollak és a far fehér. A láb hússzínű, a csőr narancsszínű, a csőr végén a szaruréteg fehér.
Életmód
Az Európában fészkelő nyári ludak csak egy része vonul el délre. A magyar állomány november végétől a Földközi-tenger mellékére költözik, és csak februártól látható ismét nagyobb számban. Enyhébb teleken kisebb-nagyobb csapatokban és egyénileg- az északi vadlúdcsapatokhoz csatlakozva – át is telelhet. A párzási és a költési időszakon kívül a nyári lúd nagy csapatokban él. A szárazföldön az alacsony növényzetben táplálkozik, ahonnan jól körül tud nézni. Reggelente repül ki a földekre táplálkozni, és esténként tér vissza a pihenőhelyre.
Táplálkozás
Tápláléka elsősorban növényi eredetű: zsenge nádhajtások, hínár, fűfélék, kelő őszi gabona, vízinövények magvai, gyommagvak, gabonamagvak.
Szaporodás
Tartós kapcsolatban él, a párok általában a 2. életév őszén találnak egymásra. Gyakran már február-márciusban visszatérnek a párzási területre, és a sűrű nád vagy fű között költenek. Két hónapnyi utódgondozás után a család a következő párzásig együtt marad.
- párzási időszak: március-április
- költés: 28-29 nap
- fészekalj: 5-10 fióka
Anatómia, nyomok
A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül (úszóláb).
Kár-és kórokozók
Kórokozók: kacsapestis, idült ólommérgezés
Vadászati módok
Vízivad lesvadászata
Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és december 31-ig tart.
Közeli rokonai/alfajok
- Anser anser anser – Ny- és É-Európában, Keleten pedig az Uralig
- Anser anser rubrirostris – DK-Európában, a Kárpát-medencén és K-Törökországon át Ázsiáig
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Digitális tankönyvtár (Vadászati állattan), 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
