Elnevezései
A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.
Előfordulása
Eurázsia leggyakoribb lúdfaja. Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában, valamint Grönlandon költ. Élőhelyéül a vizek és mocsarak közelségében lévő, fák nélküli tundrát választja. A költőidőszakon kívül mezőkön, réteken és belvizes területeken él. Telelőterületei szinte kizárólag Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európában, Nagy-Britannia és Írország partvidékén, az Északi-tenger partján, az Atlanti-óceán francia partvidékén, a Földközi-tengernél, a Duna mentén és a Fekete-tengernél fekszenek. Magyarországon tömegesen vonul át késő ősszel és tél elején. Néha itt is telel. Itt-tartózkodásuk idején csapatai a nagyobb, összefüggő vizeinket részesítik előnyben.
Küllemi bélyegek
Különbségek a vetési lúdhoz képest: jóval kisebb, barna, haránt húzódó foltok a hason, a homlok élénk fehér színű, a csőr rózsaszínű, fehér szaruréteggel (a fiataloknál a szaruréteg sötét színű).
- Testhossz: 65-78 cm
- Szárnyfesztávolság: 130-165 cm
- Testtömeg: 1,5-3 kg
Életmód
Már augusztusban elhagyja az északi költőterületet, és márciusig a téli tartózkodási helyen marad. A költési időszakon kívül nagy csapatokban él. A nyári tollváltás időszaka alatt a többi vadlúdhoz hasonlóan több héten át röpképtelenné válik.
Táplálkozás
Táplálkozási szokásai közel azonosak a vetési lúdéval. Az élőhelyén található növényekkel táplálkozik, elsősorban füvekkel, sósvízi növényekkel is.
Szaporodás
A párok a 2. életévük őszén találnak egymásra. Miután május elején visszatérnek a költőterületre, a tojó a tundra növényei között készíti el fészkét, és pehelytollakkal béleli ki. A gúnár őrzi a kotló tojót. A fiókák kb. 8 hetes korukra lesznek önállóak, de még sokáig a családdal maradnak.
- párzási időszak: május
- költés: 28-29 nap
- fészekalj: 6-9 fióka
Nyoma
A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül.
Eurázsia leggyakoribb lúdfaja. Magyarországon tömegesen repül át késő ősszel és tél elején. Néha itt is telelnek. Ilyenkor csapataik a nagyobb, összefüggő vizeinket részesítik előnyben.
Testét toll borítja, melynek színe barnás, barna foltokkal a hasán, a homlokán élénk fehér színű. A csőre rózsaszínű, melyen fehér szaruréteg van. A szaru olyan anyag, mint ami nekünk embereknek a körmünk vagy a hajunk.
A tojó a tundra növényei között készíti el fészkét, melyet pehelytollakkal is kibélel. A gúnár nagyon vigyáz a kotló tojóra. A fiókák 28-29 nap múlva kelnek ki, általában 6-9 darab. 8 hetes korukra önállóak lesznek, de még sokáig a családdal maradnak.
Élőhelyéül a vizek és mocsarak közelségében lévő, fák nélküli tundrát választja. A költésidőszakon kívül a mezőkön, réteken és belvizes területeken él.
Élőhelyén található növényekkel táplálkozik, elsősorban füvekkel, sós vízi növényekkel.
Tudományos név: Anser albifrons (Scopoli, 1769)
Elnevezései
A ludak hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kislibának nevezzük.
Rendszertani besorolás
- Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
- Család: Récefélék (Anatidae)
- Nem: Anser
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék, Bonni Egyezmény II. függelék, Madárvédelmi irányelv II. függelék
Előfordulása
Eurázsia leggyakoribb lúdfaja. Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában, valamint Görnlandon költ. Élőhelyéül a vizek és mocsarak közelségében lévő, fák nélküli tundrát választja. A költőidőszakon kívül mezőkön, réteken és belvizes területeken él. Telelőterületei szinte kizárólag Nyugat, Közép- és Délkelet-Európában, Nagy-Britannia és Írország partvidékén, az Északi-tenger partján, az Atlanti-óceán francia partvidékén, a Földközi-tengernél, a Duna mentén és a Fekete-tengernél fekszenek. Magyarországon tömegesen vonul át késő ősszel és tél elején. Néha itt is telel. Itt-tartózkodásuk idején csapatai a nagyobb, összefüggő vizeinket részesítik előnyben. A 2019/2020. vadászati évben a nagy lilik terítéke 14,978 pld. volt.
Küllemi bélyegek
- Testhossz: 65-78 cm
- Szárnyfesztávolság: 130-165 cm
- Testtömeg: 1,5-3 kg
Különbségek a vetési lúdhoz képest: jóval kisebb, barna, haránt húzódó foltok a hason, a homlok élénk fehér színű, a csőr rózsaszínű, fehér szaruréteggel (a fiataloknál a szaruréteg sötét színű).
Életmód
Már augusztusban elhagyja az északi költőterületet, és márciusig a téli tartózkodási helyen marad. A költési időszakon kívül nagy csapatokban él. A nyári tollváltás időszaka alatt a többi vadlúdhoz hasonlóan több héten át röpképtelenné válik.
Táplálkozás
Táplálkozási szokásai közel azonosak a vetési lúdéval. Az élőhelyén található növényekkel táplálkozik, elsősorban füvekkel, sósvízi növényekkel is.
Szaporodás
A párok a 2. életévük őszén találnak egymásra. Miután május elején visszatérnek a költőterületre, a tojó a tundra növényei között készíti el fészkét, és pehelytollakkal béleli ki. A gúnár őrzi a kotló tojót. A fiókák kb. 8 hetes korukra lesznek önállóak, de még sokáig a családdal maradnak.
- párzási időszak: május
- költés: 28-29 nap
- fészekalj: 6-9 fióka
Anatómia, nyomok
A láb lenyomata három erőteljes első lábujjból és egy, részben nyomot hagyó hátsó lábujjból áll. Az első lábujjak között úszóhártya feszül (úszóláb).
Kár- és kórokozók
Kórokozók: kacsapestis, idült ólommérgezés
Vadászati módok
Vízivad lesvadászata
Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart.
Közeli rokonai/alfajok
Elterjedési területén belül a tudomány 5 alfajt ismer.
- Anser albifrons albifrons – Eurázsia arktikus tundráin
- Anser albifrons flavirostris – Gröndlandon
- Anser albifrons frontalis – ÉK-Szibériában, É-Kanadában
- Anser albifrons gambelli – Kanadában, a Mackenzie-medence vidékén
- Anser albifrons elgasi – Alaszka Anchorage körzetében
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Digitális tankönyvtár (Vadászati állattan), 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga.
