Előfordulása
Európai faj, mely az Atlanti-óceán partvidékétől az Urálig elterjedt. Napjainkban is az általánosan elterjedt, az emberi közelséget kereső vagy elviselő menyétfélék közé tartozik.
Megjelenése
A hímek testhossza 40-50 cm, testtömegük 1,5-2 kg. A nőstények valamivel kisebbek, testhosszuk 35-41 cm, testtömegük 600-900 g. A bundája felső szálai sötétbarnák, alatta átsejlik a sárgás vagy majdnem fehér színű aljszőrzet. A torok és a mancsok sötét, majdnem fekete színűek. A fej a szemek és a pofák körül fehér csíkos, az orrnál fehér.
Életmód
A görény csaknem kizárólag éjjeli állat, napközben rőzseágak, kövek között vagy szalmabálákban, fatuskóban és nyúlüregben rejtőzik. Télen zsákmányállataihoz hasonlóan pajtában, istállóban vagy régi falak között húzódik meg. A nyesthez hasonlóan a görény is csak bizonyos csapásokon közlekedik. Zsákmányát sokszor ejti el folyó- vagy állóvíz közelében. Kiválóan úszik és merül alá.
Táplálkozás
Elsősorban egeret és patkányt zsákmányol, a vízparton békát, hüllőket és rovarokat is. Alkalmanként kölyökállatokat is elkap (nyúl, fácán, fogoly) és tojásokat is rabol.
Szaporodás
A két nem külön él, és csak a párzási időszakban keresik egymás közelségét. A párzás fő időszaka február-márciusban van, de augusztusig is elhúzódhat. A vemhességi idő 41-43 nap, a nőstény a kölyköket egyedül neveli. Az átlagos alom 4-6 kölyköt jelent, a kölykök másfél hónapig szopnak. Növekedésük gyors, három hónapos kortól kezdenek önállóak lenni.
Nyoma
A görény nyoma nagyon hasonlít a nyestére, de annál kisebb. Szilárd talajon – az ujjak szétterülésétől függően – a mellső lábnyom hossza 3-3,5 cm, szélessége 2,5-4 cm. Puha talajon és hóban, ahol talpának nagyobb része a talajjal, a hátsó lábnyom 4-4,5 cm lehet. Mivel a talppárnák közti szőr rövid, a párnák és a karmok jól látszanak a nyomban.
Hazánkban is elterjedt állat. Leggyakrabban az erdőterületek határán, illetve a vizes élőhelyek növényekben gazdag részében él. Télen szívesen húzódik lakóterületek közelébe, illetve farakások, esetleg romos épületek tájára költözik. Keresi és elviseli az ember közelségét.
Testét szőr borítja. Bundájának felső szálai sötétbarnák, alatta jól látható a sárgás majdnem fehér színű aljszőrzet. Torka és mancsa sötét majdnem fekete színű.
A kölykök legkorábban április elején születnek, számuk 4-6 darab. A kicsik nem látnak, nem hallanak, színük fehéres-szürke. Születésük előtt anyjuk egy jól kibélelt fészket készít. Tanyája lehet odvas fákban, földi lyukakban, kotorékokban, fák gyökerei között, farakásokban. A kölykök a 24-25. napon kezdenek el hallani, majd a 30-35. napon a szemük is kinyílik. Anyjuk másfél hónapig szoptatja őket. Növekedésük gyors, három hónapos koruktól már önállóak.
Éjszakai állat, napközben elrejtőzködik. Télen pajtákban, istállókban, régi falak között húzódik meg. Általában mindig egy útvonalon közlekedik. Kiválóan úszik és merül a víz alá.
Ragadozó állat, elsősorban egeret és patkányt eszik, de vízparton táplálkozik békákkal, hüllőkkel és rovarokkal is. Alkalmanként fogyaszt még kölyökállatot (nyúl, fácán, fogoly) és tojásokat is, a baromfi ólakat is fosztogatja.
Hazánkban is elterjedt állat. Leggyakrabban az erdőterületek határán, illetve a vizes élőhelyek növényekben gazdag részében él. Télen szívesen húzódik lakóterületek közelébe, illetve farakások, esetleg romos épületek tájára költözik. Keresi és elviseli az ember közelségét.
Testét szőr borítja. Bundájának felső szálai sötétbarnák, alatta jól látható a sárgás majdnem fehér színű aljszőrzet. Torka és mancsa sötét majdnem fekete színű.
A kölykök legkorábban április elején születnek, számuk 4-6 darab. A kicsik nem látnak, nem hallanak, színük fehéres-szürke. Születésük előtt anyjuk egy jól kibélelt fészket készít. Tanyája lehet odvas fákban, földi lyukakban, kotorékokban, fák gyökerei között, farakásokban. A kölykök a 24-25. napon kezdenek el hallani, majd a 30-35. napon a szemük is kinyílik. Anyjuk másfél hónapig szoptatja őket. Növekedésük gyors, három hónapos koruktól már önállóak.
Éjszakai állat, napközben elrejtőzködik. Télen pajtákban, istállókban, régi falak között húzódik meg. Általában mindig egy útvonalon közlekedik. Kiválóan úszik és merül a víz alá.
Ragadozó állat, elsősorban egeret és patkányt eszik, de vízparton táplálkozik békákkal, hüllőkkel és rovarokkal is. Alkalmanként fogyaszt még kölyökállatot (nyúl, fácán, fogoly) és tojásokat is, a baromfi ólakat is fosztogatja.
Tudományos név: Mustela putorius (Linnaeus, 1758)
Rendszertani besorolás
- Rend: Ragadozók (Carnivora)
- Család: Menyétfélék (Mustelidae)
- Nem: Mustela
Nemzetközi védettség
EU Élőhelyvédelmi Irányelv V. függelék, Berni Egyezmény III. függelék
Előfordulása
Európai endemikus faj, mely az Atlanti-óceán partvidékétől az Urálig elterjedt. Napjainkban is az általánosan elterjedt, az emberi közelséget kereső vagy elviselő menyétfélék közé tartozik. A hazai állomány becsült létszáma 22,701 példány. A 2019/2020. vadászati évben nőtt a házi görény lelövésének mértéke (283 pld.).
Küllemi bélyegek
A hímek testhossza 40-50 cm, testtömegük 1,5-2 kg. A nőstények valamivel kisebbek, testhosszuk 35-41 cm, testtömegük 600-900 g. A bundája felső szálai sötétbarnák, alatta átsejlik a sárgás vagy majdnem fehér színű aljszőrzet. A torok és a mancsok sötét, majdnem fekete színűek. A fej a szemek és a pofák körül fehér csíkos, az orrnál fehér (álarc).
Életmód
A görény csaknem kizárólag éjjeli állat, napközben rőzseágak, kövek között vagy szalmabálákban, fatuskóban és nyúlüregben rejtőzik. Télen zsákmányállataihoz hasonlóan pajtában, istállóban vagy régi falak között húzódik meg. A nyesthez hasonlóan a görény is csak bizonyos csapásokon közlekedik. Zsákmányát sokszor ejti el folyó- vagy állóvíz közelében. Kiválóan úszik és merül alá.
Táplálkozás
Elsősorban egeret és patkányt zsákmányol, a vízparton békát, hüllőket és rovarokat is. Alkalmanként kölyökállatokat is elkap (nyúl, fácán, fogoly) és tojásokat is rabol. Magyarországon végzett vizsgálatok szerint táplálékának felét kisemlősök alkotják.
Szaporodás
A két nem külön él, és csak a párzási időszakban keresik egymás közelségét. A párzás fő időszaka február-márciusban van, de augusztusig is elhúzódhat. A párzási készség 3-4 napig tart, majd párosodás hiányában 3-4 hetenként ismétlődik. Indukált ovuláció jellemzi, vagyis az érett petesejtek csak párosodási inger hatására válnak le. A vemhességi idő 41-43 nap, a nőstény a kölyköket egyedül neveli. Az átlagos alom 4-6 kölyköt jelent, a kölykök másfél hónapig szopnak. Növekedésük gyors, három hónapos kortól kezdenek önállóak lenni.
Anatómia, nyomok
A görény nyoma nagyon hasonlít a nyestére, de annál kisebb. Szilárd talajon – az ujjak szétterülésétől függően – a mellső lábnyom hossza 3-3,5 cm, szélessége 2,5-4 cm. Puha talajon és hóban, ahol talpának nagyobb része a talajjal, a hátsó lábnyom 4-4,5 cm lehet. Mivel a talppárnák közti szőr rövid, a párnák és a karmok jól látszanak a nyomban.
Csapása olyan, mint a nyesté, de ugráskor a nyomcsoportban gyakran négy, különálló nyomot látunk. A lépéshossz változó: szilárd talajon kb. 50-60 cm, puha hóban 35-50 cm.
A házi görény lába, nyoma és nyomképlete (Forrás: Tankönyvtár.hu)
Fogképlete
Vadászati módok
les, csapdázás, esetenként hajtás során előkerülő egyedek
Közeli rokonai/alfajok
Annak ellenére, hogy a közönséges görény kis alaki változatossággal bír, korábban sok alfaját leírták. Napjainkban két alfaja ismert: Mustela putorius putorius Európa középső és Ny-i részén fordul elő, viszonylag nagyobb testű és koponyájú. A Mustela putorius orientalis kisebb testű és K-Európában él.
Háziasított alakja a vadászgörény (Mustela putorius furo).
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Vadászati állattan, Magyarország emlőseinek atlasza, Állatnyomok és jelek, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
