Előfordulása
Kisebb-nagyobb számban az ország minden részén előfordul. A sík és enyhén dombos vidékeket kedveli. Jellegzetes madara az ártéri erdőknek, de szívesen tartózkodik mezőgazdasági területeken, vízpartokon, ahol változatos táplálékot talál.
Megjelenése
A vetési varjúnál nagyobb testű. Feje, szárnya és farka fekete, teste többi része hamuszürke. Lába és vaskos csőre is fekete. Hangja rekedt károgás, érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjúé. Testhossza kb. 47 cm, szárnyfesztávolsága 92 cm, tömege pedig 540-600 g.
Életmód
A költési idő alatt egyesével járnak táplálkozni, később együtt jár a család. Előfordul, hogy több család kisebb csapatot alkot. Sokszor elvegyülnek a vetési varjak között, viszont azoknál sokkal éberebbek, veszély esetén mindig ők kelnek szárnyra először.
Táplálkozás
Gyakorlatilag mindenevő. Tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat, elrabolja a fiatal nyulat. Sekély vízben kisebb halat, békát fog, felnyitja a vízpartra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsökre és az érő kukoricára is.
Szaporodás
Február végén, március elején kezd párosodni. Nem fészkel telepeken, de egymástól nem nagy távolságokra megtalálhatjuk fészkelő fajtársait. Fészke aránylag nagy és feltűnő. Évente egyszer költ. Március végén, áprilisban 4-7- tojást rak, melyet 18-19 nap alatt költ ki. A fiókák 4-5 hetes korban repülnek ki a fészekből.
Az ország minden részén előfordul, kedvenc helyei a sík és enyhén dombos vidékek. Jellegzetes madara az ártéri erdőknek, de szívesen tartózkodik mezőgazdasági területeken, vízparton, ahol változatos táplálékot talál.
A nőstényt tojónak, kicsinyét fiókának nevezzük.
Testét toll borítja. Feje, szárnya és farka fekete, teste többi része hamuszürke. Lába és vaskos csőre szintén fekete színű. Hangja rekedt károgás.
Fészkét a magasban építi, mely nagyméretű gallyfészek. Belülről sárral kitapasztja és puha anyagokkal béleli. Március végén, áprilisban 4-7 tojást rak, melyből 18-19 nap múlva kelnek ki a fiókák. Míg a tojó kotlik, addig a hím őrködik és eteti a párját. A szülők közösen gondozzák a fiókákat, akik 4-5 hetes korukban repülnek ki a fészekből.
A család közösen jár táplálkozni. Az is előfordul, hogy több család kisebb csapatot alkot. Sokszor mennek ugyanarra a helyre ahová a vetési varjak, de náluk sokkal éberebbek, veszély esetén mindig ők repülnek el először.
Mindenevő, tavasszal előszeretettel fogyaszt a friss szántásokon rovarokat, bogarakat. Madárfészekből elrabolja a fiókákat, tojásokat, megeszi a fiatal nyuszikat. Alacsony vízben kisebb halakat, békákat fog, felnyitja a vízpartra került kagylókat. Ősszel egerészik, de szívesen fogyaszt gyümölcsöt és az érő kukoricát is.
Tudományos név: Corvus cornix
Rendszertani besorolás
- Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
- Család: Varjúfélék (Corvidae)
- Nem: Corvus
Nemzetközi védettség
Nem védett.
Előfordulása
Kisebb-nagyobb számban az ország minden részén előfordul. A sík és enyhén dombos vidékeket kedveli. Jellegzetes madara az ártéri erdőknek, de szívesen tartózkodik mezőgazdasági területeken, vízpartokon, ahol változatos táplálékot talál. Becsült állománya a 2019/2020. vadászati évben 82,495 példány volt, terítéke 29,560 példány.
Küllemi bélyegek
A vetési varjúnál nagyobb testű. Feje, szárnya és farka fekete, teste többi része hamuszürke. Lába és vaskos csőre is fekete. Hangja rekedt károgás, érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjúé. Testhossza kb. 47 cm, szárnyfesztávolsága 92 cm, tömege pedig 540-600 g.
Életmód
A költési idő alatt egyesével járnak táplálkozni, később együtt jár a család. Előfordul, hogy több család kisebb csapatot alkot. Sokszor elvegyülnek a vetési varjak között, viszont azoknál sokkal éberebbek, veszély esetén mindig ők kelnek szárnyra először.
Táplálkozás
Gyakorlatilag mindenevő. Tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat, elrabolja a fiatal nyulat. Sekély vízben kisebb halat, békát fog, felnyitja a vízpartra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsökre és az érő kukoricára is.
Szaporodás
Február végén, március elején kezd párosodni. Nem fészkel telepeken, de egymástól nem nagy távolságokra megtalálhatjuk fészkelő fajtársait. Fészke aránylag nagy és feltűnő. Évente egyszer költ. Március végén, áprilisban 4-7- tojást rak, melyet 18-19 nap alatt költ ki. A fiókák 4-5 hetes korban repülnek ki a fészekből.
Vadászati módok
lesvadászat az alvóhelyeknél, hívás síppal, csapdázás (larsen csapda, létrás csapda), műbagollyal (uhu)
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
