Előfordulása
Eurázsiai elterjedésű faj. Magyarországon az 1980-as évektől egyre többen jelezték állománynövekedését és új, alföldi élőhelyeken való megjelenését. Napjainkra szinte mindenhol előforduló közönséges ragadozóvá vált.
Megjelenése
Testhossza 55-65 cm, farokhossza 10-15 cm. Testtömege 7-15 kg, jelentős évszakos változást mutat. A hímek nagyobbak. Jellemzője az ék alakú zömök test. Színe szürkés, ezüstfehér. Feje jellegzetesen fekete-fehér sávos rajzolatú. Ujjain hosszú karmok vannak, amelyek félkör alakú lenyomata könnyen felismerhetővé teszi csapáját.
Életmód
Kotorékban lakik, melyet generációkon keresztül használ. A kotoréknak több kijárata van, gyakran többszintes, labirintusszerű. A kotorékot azonban a róka elfoglalhatja, vagy megosztva is használhatják. A borz a rókával ellentétben azonban a kotorékát és annak környékét tisztán tartja. A borzra jellemző, hogy ürítőhelyeinek többsége a vára közelében található, és a földbe kapart kis gödröket többször is használja. A borzcsalád rendszerint egy főkotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékokban lakik. Éjszakánként több hektárnyi területet is képes bejárni, de mozgáskörzete az időjárástól és az évszaktól függően akár 100-200 hektárt is kitehet.
Táplálkozás
Étlapja változatos: sok növényi táplálékot fogyaszt, de zsákmányul ejti a hüllőket, kisemlősöket, bogarakat, földön fészkelő madarakat és azok tojásait is. Télire kukoricát halmoz fel föld alatti kotorékában.
Szaporodás
A fiatal nőstények pároznak csak július-augusztusban, az idősebbek akár közvetlenül a kölykök születése után, február-márciusban újra megtermékenyülnek. A párzás időpontjától függően a decemberig tartó elővemhesség különböző hosszú ideig tart. A kölykök rendszerint februárban-március elején jönnek világra csekély szőrzettel és csukott szemmel. Anyjuk 16 hétig szoptatja őket.
Nyoma
A talppárna és 5, vagy kemény talajon csak 4 lábujj lenyomata látható. A mellső mancsok lenyomata erőteljesebb, mint a hátsóké, és jól látható a hátsó karmok nyoma is.
Tévhit / Érdekesség
Sokan összekeverik a hazánkban élő borzot az Észak- és Közép-Amerikában őshonos távoli rokonával, a bűzös borzzal. A bűzös borzok valóban átható, rendkívül büdös váladékot spriccelnek támadójukra veszély esetén, így alakulhatott ki az a téves elképzelés, hogy erre minden borzfaj képes. Viszont az európai borz nem számít különösen büdös állatnak, sőt, igen tiszta állatnak számít, ugyanis lakhelyét és környékét is tisztán tartja, és külön ürítőhelye van.
Hazánkban szinte mindenhol előfordul. Az erdős területeket kedveli a leginkább, de olykor városi parkokban is előfordulhat.
Testét szőr borítja, mely színe szürkés, ezüstfehér. Különös ismertetőjele, hogy a feje fekete-fehér mintázatú. Ujjain hosszú karmok vannak, melyek segítségével könnyedén alakítja ki földalatti lakhelyét.
A kölykök február-március elején születnek, csukott szemmel és kevés bundával. A kicsik száma általában 2-6 darab. Anyjuk 16 hetes korukig szoptatja őket.
Kotorékban lakik, melyet sok-sok évig használ. A kotorék nem csak egy üreg, hanem több egymásból nyíló, labirintusszerű föld alatti lakás, melynek több kijárata is van. A borz nagyon tiszta állat, nem csak a kotorékát, hanem annak a környezetét is tisztán tartja. Éjszakai állat, jellegzetes mozgásáról és hangos csörtetéséről messziről is fel lehet ismerni. A nappalt általában üregében tölti.
Étlapja igencsak változatos. Sok növényt fogyaszt, de eszik hüllőket, kisemlősöket, bogarakat, földön fészkelő madarakat és fiókáikat. Kedvence a kukorica, télire nagy mennyiséget halmoz fel kotorékában.
Tudományos név: Meles meles (Linnaeus, 1758)
Rendszertani besorolás
- Rend: Ragadozók (Carnivora)
- Család: Menyétfélék (Mustelidae)
- Nem: Meles
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék
Előfordulása
Eurázsiai elterjedésű faj. Magyarországon az 1980-as évektől egyre többen jelezték állománynövekedését és új, alföldi élőhelyeken való megjelenését. Napjainkra szinte mindenhol előforduló közönséges ragadozóvá vált. A hazai állomány becsült nagysága 36,901 példány. A 2019/2020. vadászati évben nőtt a borz (16,635 pld.) kilövési és csapdázási eredményessége.
Küllemi bélyegek
Testhossza 55-65 cm, farokhossza 10-15 cm. Testtömege 7-15 kg, jelentős évszakos változást mutat. A hímek nagyobbak. Jellemzője az ék alakú zömök test. Színe szürkés, ezüstfehér. Feje jellegzetesen fekete-fehér sávos rajzolatú. Ujjain hosszú karmok vannak, amelyek félkör alakú lenyomata könnyen felismerhetővé teszi csapáját.
Életmód
Kotorékban lakik, melyet generációkon keresztül használ. A kotoréknak több kijárata van, gyakran többszintes, labirintusszerű. A kotorékot azonban a róka elfoglalhatja, vagy megosztva is használhatják. A borza a rókával ellentétben azonban a kotorékát és annak környékét tisztán tartja. A borzra jellemző, hogy ürítőhelyeinek (latrina) többsége a vára közelében található, és a földbe kapart kis gödröket többször is használja. A borzcsalád rendszerint egy főkotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékokban lakik. Territóriuma általában 0,5-1,5 km2. Éjszakánként akár 90 ha területet is képes bejárni, de mozgáskörzete az időjárástól és az évszaktól függően akár 100-200 ha-t is kitehet.
Táplálkozás
Étlapja változatos: sok növényi táplálékot fogyaszt, de zsákmányul ejti a hüllőket, kisemlősöket, bogarakat, földön fészkelő madarakat és azok tojásait is. Télire kukoricát halmoz fel föld alatti kotorékában.
Szaporodás
A fiatal nőstények pároznak csak július-augusztusban, az idősebbek akár közvetlenül a kölykök születése után, február-márciusban újra megtermékenyülnek. A párzás időpontjától függően a decemberig tartó elővemhesség különböző hosszú ideig tart. A kölykök rendszerint februárban-március elején jönnek világra csekély szőrzettel és csukott szemmel. Anyjuk 16 hétig szoptatja őket.
Anatómia, nyomok
A talppárna és 5, vagy kemény talajon csak 4 lábujj lenyomata látható. A mellső mancsok lenyomata erőteljesebb, mint a hátsóké, és jól látható a hátsó karmok nyoma is.
Fogképlete:
A borz lába, nyoma és nyomképlete (Forrás: Tankönyvtár.hu)
Vadászati módok
les a kotorék mellett, kotorékozás (kutyával)
Közeli rokonai/alfajok
Elterjedési területén belül 14 alfaját tartják nyilván, az ázsiai borz alfajokat Meles anakuma néven külön fajként tárgyalják. Európai alfajai a következők:
- Meles meles meles – Skandinávia, Közép-Európa
- Meles meles marianensis – Közép-Spanyolország
- Meles meles arcalus – Lassithi-síkság, Kréta szigete
- Meles meles rhodius – Koskino és Rhodos
- Meles meles ponticus – Törökország
- Meles meles danicus – Sjaelland, Dánia
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Vadászati állattan, Magyarország emlőseinek atlasza, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
