Elnevezései
Nőstényét tojónak, szaporulatát fiókának nevezzük.
Előfordulása
Az eredetileg Indiából származó balkáni gerle terjeszkedését követően ma Európa közel minden mérsékelt övi éghajlatú területén megtalálható állandó madárként. Télen nem vonul. Hazánkban is az 1930-as évek óta honosodott meg.
Megjelenése
Az örvös galambnál jóval kisebb testű, szürkés színű madár. Nyakának hátoldalát fehérrel szegett fekete gallér övezi. Hosszú farka széles, fehér szegélyben végződik. Kézevezői feketék, szeme piros. Hangja vihogó kacagással kevert, egyhangú búgás.
- Testhossz: 31-33 cm
- Szárnyfesztávolság: 47-55 cm
- Testtömeg: 150-225 g
Életmód
A balkáni gerle nem annyira félénk. Gyakran látni a parlagi galambokkal együtt a piactereken vagy a gabonasilók környékén. Télen megjelenik az énekesmadarak számára kitett etetőknél is.
Táplálkozás
Táplálékának kis hányadát teszik ki a gyommagvak, nagyobb részt termesztett növények magvaival táplálkozik. A nagyüzemi mezőgazdaság, a monokultúrás napraforgó- és kukoricatermesztés kedvező életfeltételeket teremt számára. Állománya nyár végén ezeken a területeken koncentrálódik, és igen jelentős lehet a kártétele.
Szaporodás
Szezonális kapcsolatban él, de gyakran több éven át is ugyanazt a partnert választja. Látványos nászrituáléja a fészek elfoglalása, amikor a hím különböző alkalmas fészkeket mutat a tojónak, és jellegzetes viselkedéssel hívja oda. A fészket fára, bokorra, de akár épületre is helyezheti. A fiókák 16-19 nap elteltével hagyják el a fészket, de még egy hétig a közelében maradnak.
- párzási időszak: márciustól
- költés: 13-15 nap
- fészekalj: 2 fióka, évente 2-4 költés
Nyoma
Nyoma hasonló az örvös galambéhoz, attól viszont méretét tekintve kisebb.
Eredetileg Indiából származik, de napjainkra egész Európában megtalálható. Az egyik legismertebb madarunk, mellyel főként településeken találkozhatunk. Télen nem repül el, állandó madarunk.
Nőstényét tojónak, a kicsiket fiókának nevezzük.
Testét toll borítja, mely szürkés színű. Nyakának hátoldalát fehérrel szegett fekete gallér övezi. Hangja vihogó kacagással kevert, egyhangú búgás.
Fészkét gallyakból építi fákra, bokorra, gyakran épületekre is. A fiókák 13-15 nap múlva kelnek ki a tojásokból, számuk általában 2 darab. A kotlásban és a nevelésben mindkét szülő részt vesz. A fiókák 16-19 nap elteltével hagyják el a fészket.
A balkáni gerle nem annyira félénk. Gyakran lehet velük találkozni piactereken, gabonatárolók környékén. Télen kisebb-nagyobb csapatokba verődhetnek, de nagyobb távolságokra ilyenkor sem kóborol. Ebben az időszakban megjelenik az énekesmadaraknak kihelyezett etetők környékén is.
Nagyobbrészt termesztett növények magjaival (kukorica, napraforgó) valamint gyommagvakkal táplálkozik, de csigákat és kis mennyiségben rovarokat is fogyaszthat.
Táplálkozásával nagy károkat tud okozni a napraforgóban.
Tudományos név: Streptopelia decaocto (Frivaldszky, 1838)
Elnevezései
Nőstényét tojónak, szaporulatát fiókának nevezzük.
Rendszertani besorolás
- Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
- Család: Galambfélék (Columbidae)
- Nem: Streptopelia
Nemzetközi védettség
Berni Egyezmény III. függelék, Madárvédelmi irányelv II. függelék
Előfordulása
Az eredetileg Indiából származó balkáni gerle Kis-Ázsián keresztül a Balkánról terjeszkedett nyugat felé a múlt század 30-as éveinek elején. Terjeszkedését követően ma Európa közel minden mérsékelt övi éghajlatú területén megtalálható állandó madárként. Télen nem vonul. Hazánkban is az 1930-as évek óta honosodott meg. A 2019/2020. vadászati évben a balkáni gerle elejtések száma csökkent, 55,232 pld volt.
Küllemi bélyegek
Az örvös galambnál jóval kisebb testű, szürkés színű madár. Nyakának hátoldalát fehérrel szegett fekete gallér övezi. Hosszú farka széles, fehér szegélyben végződik. Kézevezői feketék, szeme piros. Hangja vihogó kacagással kevert, egyhangú búgás.
- Testhossz: 31-33 cm
- Szárnyfesztávolság: 47-55 cm
- Testtömeg: 150-225 g
Életmód
A balkáni gerle nem annyira félénk. Gyakran látni a parlagi galambokkal együtt a piactereken vagy a gabonasilók környékén. Télen megjelenik az énekesmadarak számára kitett etetőknél is.
Táplálkozás
Táplálékának kis hányadát teszik ki a gyommagvak, nagyobb részt termesztett növények magvaival táplálkozik. A nagyüzemi mezőgazdaság, a monokultúrás napraforgó- és kukoricatermesztés kedvező életfeltételeket teremt számára. Állománya nyár végén ezeken a területeken koncentrálódik, és igen jelentős lehet a kártétele.
Szaporodás
Szezonális kapcsolatban él, de gyakran több éven át is ugyanazt a partnert választja. Látványos nászrituáléja a fészek elfoglalása, amikor a hím különböző alkalmas fészkeket mutat a tojónak, és jellegzetes viselkedéssel hívja oda. A fészket fára, bokorra, de akár épületre is helyezheti. A fiókák 16-19 nap elteltével hagyják el a fészket, de még egy hétig a közelében maradnak.
- párzási időszak: márciustól
- költés: 13-15 nap
- fészekalj: 2 fióka, évente 2-4 költés
Anatómia, nyomok
Nyoma hasonló az örvös galambéhoz, attól viszont méretét tekintve kisebb.
A gerlék lába, nyoma és csapája (Forrás: Tankönyvtár)
Vadászati módok
lesvadászat (gabonaraktárak, vízlelőhelyek, alvófák mellett), cserkelés, hajtás
Közeli rokonai/alfajok
A Streptopelia decaocto turtur – a törzsalak – a Kanári-szigeteken, Európában, Törökországon át a Kaszpi-tengerig és az Irtiszig, Ny-Szibériában és attól D-re a kazah erdős sztyeppékig fészkel. A Streptopelia decaocto arenicola a Baleár-szigeteken, ÉNy-Afrikában (Marokkó és Cyrenaika között), ÉNy-Ázsiában Szíriától és Mezopotámiától ÉNy-Kínáig és Mongóliáig fordul elő. A Streptopelia decaocto hoggara Közép-Szahara hegyeiben él az algériai Ahaggar és a nigeri Aïr között. A Streptopelia decaocto isabellina a Nílus völgyében a torkolattól Núbiáig és Ny-ra a Líbiai-sivatagig honos. A Streptopelia decaocto rufescens az egyiptomi Dachla oázisban, illetve a Nyugat-egyiptomi oázisokban és É-Szudánban fészkel.
Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Vadászati állattan, MME, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga
